magyarorszag.hu
02_tavasz02_nyar03_nyar01_nyar

Dunaszigetről

A nyugalom és a kaland szigete

Sok hely van, ahol nyugalmat talál és igazi kikapcsolódást, de Dunasziget egyedülálló természeti értékei többet kínálnak:
  • a meghittséget – az erdőségeket  átszelő mellékág-rendszerben kenuzva családjával és barátaival megtapasztalhatja a természet lenyűgöző erejét és sokszínűségét.
  • a kalandot – a zöld labirintusban evezve, vagy a szigetközi gátrendszeren kerékpározva részese lehet számos különleges élménynek (meglesheti a hódok életét, nyáron ugrálhat a vízbe a parti fákról, láthat fürdőző bivalyokat, őzeket, szarvasokat megkóstolhatja a helyi kecskesajtot, mézet, gombát, halászlét, stb.), a falu és környéke sportszolgáltatásai aktív kikapcsolódást nyújthatnak (kenutúrák, horgászás, lovaglás, golf, kerékpártúrák, stb.).
  • az egyediséget – mert különleges, semmivel össze nem hasonlítható és változatos a táj, a helyiek vendégszeretete és segítőkészsége, a kulturális és a turisztikai környezet (elérhető közelségben van Lipót, Mosonmagyaróvár, Győr, Bécs és Pozsony).

Településtörténet

A két önálló községből és egy résztelepülésből összevont Duna-sziget község részben a vízfolyások, részben az 1407-es főközlekedési útvonal mellett alakult ki.

A Dunaszigetet alkotó települések (Cikolasziget, Sérfenyősziget, Doborgazsziget) hivatalos története valójában Trianonnal kezdődik. Az utolsó községegyesítésre 1968-ban került sor.

A Nagy-Dunához legközelebb eső észak-szigetközi táj vízi birodalmában az ember mindig is otthonosan érezte magát. A legkorábban kialakult (XIII-XIV. sz.) falvak, vizek közé szorult kishatárú települések állattartó népe a szigetek valamelyikén letelepülve vert tanyát. Az országban is egyedülálló Öreg-Duna menti tanyavilág a túlparti Csallóköz magyar falvainak jobb parti sarjai. Vajkából sarjadzott Cikolasziget, Doborgazból Doborgazsziget, Keszölcésből Sárfenyősziget és Tejfaluból a hasonló nevű tanya. A Duna szabályozása után ezek a tanyák megnőttek, megerősödtek. Kezdetben minden foglalkozás a vízhez kötötte az emberek életét, az állattenyésztés mellett a földművelés csak nehéz munkával volt fenntartható. Az első birtokosok az esztergomi egyháztól kapták földjeiket, egyházi nemesek lettek, akik a háborúkban kötelesek voltak a hercegprímás bandériumában katonai szolgálatot teljesíteni. 1848-ig a közbirtokosság irányította községeket az ún. Vajkaszék útján, amelynek alispánja, főszolgabírája, és hadnagyai voltak a későbbi községi bírák. Egy II. József korabeli térképen Shehörfeni-sziget olvasható, Doborgaz-sziget ezen csak szálláshely.

Sérfenyőszigeten az 1920-as földreformkor 30 holdat osztottak szét.

A három sziget-községet 1927-ben egyszer már egyesítették, az önálló jegyzőség székhelye Sérfenyősziget volt. Az 1945-ös földreformkor általában csak azok kaptak földet, akiknek erdő- vagy szántóterülete nem haladta meg az egy holdat (2181 kh, 139 igénylő). Az egész térséget érintő nagy szigetközi árvíz idején (1954) minden községrész lakosságát ki kellett telepíteni, a településeket gyakorlatilag újból fel kellett építeni.

(Forrás: http://www.nemzetijelkepek.hu/onkormanyzat-dunasziget.shtml)

Kapcsolódó oldalak:

Testvérfaluk
Térkép
Címerünk
R
övidfilm Dunaszigetről